Felhívta a figyelmet arra is, hogy a migránsok egy tekintélyes része olyan országból jön, amellyel az EU hadban áll. Az ellenségnek az a gondolata pedig, hogy a vele hadban állók hátországába merényleteket elkövető diverzáns csoportokat dobjon át, ugyanolyan régi gondolat, mint maga a háború – tette hozzá. Orbán Viktor szerint a terrorizmus és a bevándorlás közötti összefüggést tagadó európai vezetők és az európai emberek józan esze közötti, folyamatosan növekvő szakadék egyre inkább destabilizálja a kontinenst, növeli a radikális pártok támogatottságát. „Az igazmondást soha nem szabad átengedni a radikálisoknak” – hangsúlyozta. A nemzetbiztonság helyzetével kapcsolatban a kormányfő közölte, Magyarország egyelőre nem tartozik a célpontok közé.
Orbán átgondolná az EU alapszerződését is
A visszatoloncolásokat firtató kérdésre azt felelte, hogy Magyarország egyelőre nincs közvetlen visszatoloncolási veszélynek kitéve. Szerinte egyébként Görögországba kellene visszavinni a migránsokat, oda, ahol beléptek az unió területére. Görögországban létre kell hozni nagy befogadóképességű táborokat – fejtette ki –, oda kell visszavinni a bevándorlókat, és ott is kell tartani őket ellenőrzés alatt, amíg nem rendeződik a helyzet azokban az államokban, ahonnan Európába jöttek. Vannak viszont olyan esetek, amikor „nem is kell gondolkodni”, hanem vissza kell vinni őket oda, ahonnan érkeztek. Példaként említette Pakisztánt, amely „egy nukleáris nagyhatalom”, és bár rengeteg pakisztáni szegény, de „egy rendkívül gazdag országról” van szó.
A miniszterelnök szerint eljött az ideje annak is, hogy ismét feltegyék az Európai Unió alapkérdéseit. Kilátásba helyezte, hogy hozzá kell nyúlni az EU-t létrehozó alapszerződéshez. Megjegyezte továbbá, a schengeni szerződés mindenképpen korrekcióra szorul, mert egyes országok betartják, mások viszont – például Görögország – nem. „A magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szerződéshez, amelynek egyes tagjai rigorózusan, fegyelmezetten betartják, amit vállaltak, mások meg nem” – mondta.